2009. október 22., csütörtök

Betta macrostoma

Betta macrostoma (Regan, 1910)


A halak lelőhelye akkor még csak Brunei Szultanátus területéhez volt köthető. Mára már felfedeztek Sarawak területén is macrostoma populációkat. A kőolajban és földgázban gazdag Brunei Délkelet Ázsiában, Borneó szigetén található. Felszínét 70%-ban trópusi esőerdő borítja, aminek nagy része védelem alatt áll, vagy Nemzeti Parkká van nyilvánítva.

Az ős apa

A szultánság igen gazdag és kellőképpen ügyel nemzeti kincseire. Az ott tartózkodás és a kijutás költséges volt már 1984-ben is, amikor még nem tiltották törvények a Betta macrostoma exportját. A Brunei Szépségnek becézett harcoshal egyébként is a Brunei szultán egyik kedvenc őshonos hala, aki különösen ügyel a szultánság területein belül még az akváriumban tartott egyedekre is. Az egyik helyi újság, a The Borneo Bulletin is rendszeresen hírt ad a legügyesebb tenyésztőkről. Nem ok nélküli a faj védelme. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) feltette a Vörös listás fajok közé, itt pedig a Vulnerable D2-es besorolást kapta, ami röviden annyit jelent, hogy a Brunei Szépség a jelenlegi tendenciák folytatódása mellett természetes környezetében előre láthatóan a kihalás szélére fog sodródni. A faj természetes lelőhelyén, Borneó szigetén az emberi zavaró hatások közvetetten vagy közvetve, de hatással vannak az ott élő populációkra. Itt nem csak a környezet szennyezésre, erdőirtásokra gondolok, hanem a helyi őslakosok táplálkozási szokásaira is, akik meg is eszik a chili paprikára emlékeztető halakat! Ne feledkezzünk meg a mi felelősségünkről sem! Ez is ugyanolyan fontos, mint az ott élők környezettudatosabbá tétele. Mit tehetünk mi egy Borneón honos, szájköltő Betta fajért? A hibát az általános akvarista szemléletmódban kell keresni, mégpedig a vadonfogott állatok töretlen térhódításában. Egyrészről érthető, hogy sokkal kevésbé izgalmasabb egy domesztikálódott faj tartása, tenyésztése, mint egy vad faj betörése. Jelenleg Európa szerte, főleg Németországban, Hollandiában, viszonylag nagy számú tenyésztett macrostoma állomány van tenyésztők és kereskedők kezében, ami elégséges ahhoz, hogy folyamatosan tudjuk saját állományunkat frissíteni, genetikai változatosságukat növelni. Törekedjünk elsősorban tenyésztett halakat vásárolni és ne támogassuk a halimportőrök természet kizsákmányoló magatartását! Ha csökken a kereslet, csökkenni fog a vadonfogott macrostoma kínálat is!
Félreértés ne essék, nem a kutató expedíciók, a befogási engedéllyel rendelkezők szakmai munkája során begyűjtött macrostomákra gondolok. Azokat a szakembereket, akik így jutnak hozzá ilyen fenséges fajokhoz, majd azokat tenyésztésre adják tovább az arra specializálódott akvarista mestereknek, minden formában pártolni kell.
Több érv is szól még a tenyésztőtől vásárolt macrostomák mellett. Állatainkat nagyobb eséllyel tarthatjuk életben, mert ilyenkor „in situ” megtudhatjuk a halak tartási paramétereit és ellenőrizhetjük az állatok kondícióját/vitalitását. Anyagilag is sokkal jobban megéri, mert míg a vadonfogott Betta macrostoma ára megközelítheti a 150 Euro/hal árat, addig a tenyésztett, ivarérett példányok piaci ára 70-120 Euro között mozog.



Földrajzi elterjedésüket kitárgyalva fontos megemlíteni még az ökoszisztémákat, ahol élnek. Többnyire gyorssodrású folyókban fordulnak elő, ahol a vízben oldott oxigén mennyisége magas, folyamatos a friss víz utánpótlás. Brunei területén több lelőhely is a Gunung Mulu Nemzeti Park területén található. A Nemzeti Park nevét a Mulu hegységről kapta, ami Sarawak állam területén a 2. legmagasabb. Ez az információ jól mutatja, hogy több macrostoma populáció is a tengerszinthez képest magasabban él, az ott lévő kisebb-nagyobb folyókban az átlag hőmérséklet pedig 20-22 C fok körül mozog. A vízparaméterek nagyban függenek a téli és a nyári monszunesőzésektől, amikor is az összkeménység és a pH érték az esők hatására lecsökken, majd fokozatosan újra emelkedik. A Brunei biotóp képein jól látszik, hogy egy kis oázisra emlékeztető vízesésnél fogtak ki néhány fiatal macrostomát, a Magyarországra került példányok szüleit.


A fiatal egyedek a part közelében kövek és vízbe lógó gyökerek között találnak menedéket és ott is vadásznak zooplanktonokra, pl. kandicsrákokra és apró ivadék garnélákra, többnyire édesvízi Macrobrachium fajokra, rovarokra. A felnőtt egyedek táplálkozása is hasonló, de ők még étrendjükbe ivadékhalakat is belevesznek. Az aljzat sárgás kvarchomok, csak elöntést jól tűrő növényekkel lehet találkozni a vízparton. Természetesen nem lehet általánosítani! Más jellegű ökoszisztémákban is találtak már macrostomákat.
Morfológiájának van még egy jellegzetessége, innen kapta fajnevét is. A macrostoma nevében 2 görög eredetű szó bújik meg. A macro jelentése nagy, a stoma pedig szájat jelent. Ez az elnevezés teljesen találó!
Halunk hatalmas, tágra nyitható száját egy sor élethelyzetben tudja kamatoztatni:
- nagyobb mennyiségű ikrát tud a védelmet adó szájában tartani a szájköltés ideje alatt
- nagyobb méretű táplálékok elfogyasztására is képes
- a hímek közötti dominancia eldöntésében is fontos szerepet kap

Tartása nem ajánlott kezdő akvaristáknak, inkább azok tervezgessenek macrostomával, akik valaha is berendeztek már lágy és savas medencéket és ott sikeresen tartottak érzékenyebb fajokat. A macrostoma az édesvízi akvarisztika egyik mounteverestje és ez nem az én fantazmagóriám. Olyan tévhitek is keringtek korábban, amik azt dokumentálták, hogy a macrostoma nem akváriumi hal, magyarul akváriumi körülmények között nem tartható életben. Persze manapság már tisztában vagyunk azzal, hogy ez badarság, de ebbe a Betta fajba sok ember bicskája beletört napjainkban is. A számára fontos vízparaméterek: 1-10 nk, 3,5!- 6 pH, 21-26 C fok.
Nálam sikeresen szaporodtak a kevésbé savas 6 pH-nál is, de jelenleg áttettem őket egy ennél savanyúbb vizű akváriumba, ahol a színeik intenzívebben ragyognak.
Az ivadékok mérete és száma változó. Ha a hím magasabb hőmérsékleten van a szájköltés periódusa alatt, akkor a kicsiket hamarabb engedi el (kb. 16-20 nap) és méretük kisebb (2-3 mm). Hidegebb vízben a forgatás ideje kitolódhat egészen 30-35 napig is. Számuk a nőstény méretétől, életkorától is függ, lehet 10- 100+ db is. Ivarérettségüket kb. 5 hónapos koruk körül érik el. A hímeket könnyű megkülönböztetni a hátúszójukon lévő szemfoltról.

Alapvetően apai szájköltők, de az akváriumomban előfordult, hogy a nőstény is forgatott 8 napig. Biparentális szaporodásról még nem hallottam és ha elő is fordult már ennél a fajnál vagy más szájköltő Bettafajnál, egyáltalán nem jellemző. Több kérdést is felvet ez a dolog.

Forgató nőstény!

1) A szabad természetben is segít a nőstény a hímnek életképes utódok felnevelésében, ezzel is biztosítva a faj fennmaradását?
A válasz minden valószínűség szerint igen, a kérdés csak az, hogy mikor jelentkezik ez a viselkedési forma. Példának okáért vegyünk egy képzeletbeli macrostoma populációt, ami abiotikus és/vagy biotikus környezeti hatások miatt lényegesen lecsökkent egyedszámot mutat. A kis populáció miatt az ivarérett egyedek száma is lecsökken, ami a beltenyészet folytán a populáció genetikai változatosságát is csökkenti. Kevesebb lesz a rátermett egyed. Csökken a hímek vitalitása, potenciája. Ebben az esetben a nőstényeknek is szerepet kell vállalnia a populáció fennmaradása érdekében. Könnyedén kialakulhatott ennek tükrében a nőstényeknél ilyen evolúciós stratégia, amely cél nélküli véletlenek egybeesése révén létrehozta az egyedek látszólag célszerű alkalmazkodását. Nálam az akváriumban is hasonló körülmények játszódhattak le a halak szemszögéből nézve, ami forgatásra sarkallta a nőstényt.


2) Más szájköltő Betta fajoknál is megjelenhet ez a fajta anyai szerepvállalás?
A válasz az előző eszmefuttatásból kiindulva igen. Hozzá kell tennem, hogyha ezekre a kérdésekre pontos válaszokat szeretnénk kapni, akkor létfontosságú a terepi munka, és az adatgyűjtés, mintavételezés. Találni kellene Borneón egy forgató nőstényt, elemezni az ottani populáció méretét, életkörülményeit, stb. Önmagában már a macrostoma populációk felderítése is nehézkes, nemhogy még vizsgálódni is. Mindenesetre ebből is látszik, hogy tudásunk egy általunk tartott fajról milyen szegényes, és még hány olyan evolúciós stratégia létezik, amire nem is gondolnánk!

Új generáció

Jelenleg az új generációval együtt kb. 40-45 db macrostomám van. A kicsik már elérik a 2-3 cm nagyságot és szépen fogyasztanak mindenféle élőeleséget. Nemrég kaptam 2 szép nőstényt egy szlovák barátomtól, rövidesen összeteszem a hímemmel és frissítem a génállományukat így egészségesebb és életképesebb generációkat kapva.

A teljes cikket az Akvárium Magazin 76. és 77. számában lehet elolvasni.

Horváth Balázs Gergő

(C) Minden kép saját, felhasználásuk más oldalakon csak az engedélyemmel lehetséges!

2009. október 19., hétfő

Eleségállatok nem csak Bettáknak

Alapvetően ez a téma az "ahány ház, annyi szokás" kategóriába tartozik és legtöbbször a tenyésztők már egy jól bevállt etetési metódust követnek, különböző válogatott eleségekkel. Sokan és sokszor kitárgyalták már ezt a témát, és pont ezért nem gondolom, hogy ismételni kéne őket. Helyette inkább pár ritkábban használt élőállat tenyésztési-tartási módszert mutatnék be.

A mexikói bolharák (Hyalella azteca)





Kép: www.firstfisch.de

Sokunk tisztában van a bolharákok akvarisztikában való felhasználásával. Ki ne találkozott volna már velük kisebb patakokban, folyók lassú sodrású partközeli részein, tavakban, pocsolyákban kövek, fadarabok alatt megbújva. Planktonozás, vagy akvatikus mohák vizsgálata során számos alkalommal gyűjtöttem be ezekből a kis rákocskákból és halaim bőszen ették őket, de a tenyésztésükkel mindig probléma adódott, mert érzékenynek bizonyultak a magasabb hőmérsékletre (<24-25>
Ugróvillás (Folsomia candida)



egy kis táplálék az ugróvillásoknak (korpa)

Nyírkos földben megjelenő, szabad szemmel is látható talaj- avarlakó lények. A növénykedvelő ember cserepes virágai földfelszínén találkozhatunk vele rendszeresen.
Kis fehér rovarok amelyek szerte ugrándoznak mikor megöntözzük növényünket. Ha nem nagyon vizes a földlabda, maguktól is kihal, lételemük a nyirkosság. Ezt tenyésztésük során is figyelembe kell venni. A legjobb, ha egy kis műanyag dobozba teszünk tőzeget és azt spriccelgetjük 2-3 naponta. A hőmérséklet inkább szobahőmérséklet alatt legyen, tehát 16-23 fok körül, így a tőzeg sem szárad ki túlságosan hamar. Oltsuk be a tőzeget ugróvillás tenyészalanyainkkal, majd helyezzünk rájuk egy kisebb méretű szivacsdarabkát, ami majd a begyűjtésük során játszik szerepet, ha etetésre kerül sor. A képeken jól látszik a művelet. Etethetjük őket különböző zabfélékkel, kukoricapehellyel is (Cornflakes). Méretük kb. 1-2 mm, így ideális eleség még növésben lévő állataink számára is.


Röpképtelen muslinca (Drosophila)


Kép: www.terrasnacks.de

Egy nagyon elterjedt eleségállat az akvarisztikában, sok új dolgot nem nagyon lehet róla már írni. Alapvetően a kétszárnyúak rendjébe tartozó kistestű légy, ami a tudományos nevéből adódóan harmatkedvelő. A Drosophila melanogster talán az egyik legkedveltebb laborállat, az egyik a kevesek közül, aminek ismerjük a teljes génállományát. Ennek egy mutációja a röpképtelen muslinca, ami az akvarisztikában-terrarisztikában közkedvelt élőeleség. Tenyésztése egyáltalán nem nehéz, inkább csak kellő odafigyelést igénylel. Már pár darab kis muslincával is indíthatjuk tenyészetünket egy 1,5-2 L-es Petpalackban. A Palack tetejét levágjuk majd az aljára szivacsot, vagy benedvesített zsebkendőket tehetünk és a tetejét lefedjük pl. harisnyadarabbal meggátolva ezzel legyeink elszökését. Ezután következik a táplálék behelyezése, ami lehet magas fruktóz tartalmú gyümölcs. Banán, megérett alma, szőlő, stb.. Lárvái erjedő, bomló növényi anyagokban (pl. erjedő gyümölcsökben) fejlődnek, ahol mikroszkópikus gombákkal táplálkoznak. Pár hét alatt hemzsegni fognak a kis muslincák, és elkezdhetjük halaink etetését. Nálam többször előfordult, hogy mutálódott pár muslinca és újra röpképesek lettek, őket légycsapóval ajánlom etetni ;). Legyeink komfortérzetét növelhetjük még, ha teszünk a PET palackba hoszabb faaprítékot, amin tudnak mászkálni.

Természetesen ezek a táplálékok nem csak Betták számára ajánlottak és az összes csak kiegészítő eleség legyen. Egyoldalú etetés mindig hiánytüneteket eredményez halainknál!

Horváth Balázs Gergő

Fotók nagy része Paul Schäffernél készültek!

2009. október 12., hétfő

Nemzetközi Betta splendens bajnokság, Pozsony, 2009 10. 03-04.

Idén is megrendezésre került Pozsonyban egy a Betta splendens tenyészformáknak rendezett nemzetközi bajnokság. Már tavaly is kilátogattam és egyáltalán nem okozott csalódást a felhozatal. Szlovákok tényleg magas színvonalon művelik a "házi Betták" tenyésztését és ezt büszkén ország-világ előtt be is mutatják.
A verseny szabályrendszere megfelelt a sztenderd cseh labyrinth halak egyesülete(CZECH LABYRINTFISH ASSOCIATION, http://bettas.wz.cz./Data/index_2.htm) által megfogalmazott szabályoknak.
Egy kollekció egy hím vagy egy nőstény Betta splendensből jön össze. Egy tenyésztő max. 3 kollekciót mutathat be egy osztályozási kategórián belül. A halakat 2 literes üveg akváriumokban helyezik el, aminél nappali fényű megvilágítás használatos. A versenyen van egy abszolut győztes, aki megkapja a "Best of Show" trófeáját, de minden osztályozási kategória győztes kap trófeát, valamint minden résztvevő oklevélben részesül. A Betták a verseny végén aukción vesznek részt a tenyésztő hozzájárulásával.
Lássuk az osztályozási kategóriákat:

Hímek:
Plakat (PK)
- PK1-A: Show Plakat, egyszínű
- PK1-B: Show Plakat, tarka
- PK2-A: szimetrikus Plakat, egyszínű
- PK2-B: szimmetrikus plakat, tarka

Halfmoon (HM)
- HM-A: Egyszínű
- HM-B: tarka

Crowntail (CT)
- CT-A: Egyszínű
- CT-B: tarka

Roundtail (RT)
- RT-A: Egyszínű
- RT-B: tarka

Veiltail (VT)
- VT-A: Egyszínű
- VT-B: tarka

Doubletail (DT)
- DT-A: Egyszínű
- DT-B: tarka

Kombinált fajták (CV)
- CV-A: Egyszínű
- CV-B: mtarka

Nőstények:
Singletail (SF)
- SF-A: Egyszínű
- SF-B: tarka

Doubletail (DF)
- DF-A: Egyszínű
- DF-B: tarka, (ide tartoznak még azon fajták is, amiket más osztályba nem tudunk besorolni)


DeT - Deltatail
eVT – Extended Veiltail
CTPK – Crowntail Poster
DTPK – Doubletail Poster
CTDT – Crowntail Doubletail
TT – Tripletail (három részre osztott farokúszó)
és már szélsőséges formák, mint pl. a Rosetail

És végre lássuk a halakat :-)

Az akváriumokon látható cimkék jelentése fentről lefelé:
Akvárium száma
Tenyésztő neve
Egyesület/Ország
Osztályozási kategória
ÖsszPontszám
Osztályozási kategórián belüli elért helyezés
Összhelyezés




Opaque Plakat, ez egy gyönyörű állat, habár elég rossz napot fogott ki, a bírák le is pontozták. Amúgy a tenyésztője, az osztrák Hristo nyerte meg 2008-ban ezt a versenyt.
Az abszolút győztes, wow, wow. Miloslav nagyon kedvesen elvette a hímek akváriuma között lévő sötét papírlapot, hogy jobban tudjam fotózni(ami nem jött össze még így sem). Milo egyébként nagy vad Bettás, és a házi Betták terén sem ügyetlen, Gratula!

Összkép

Horváth Balázs Gergő