Szenzációs ikrázás Túróczi Csabánál

Nagy öröm számomra, hogy a nyilvánosság elé tárhatok ilyen szuper felvételeket, amiket Csaba bajtárs vett fel akváriumában a méltán híres (inkább hírhedt) Csoki Gurámiról ( Sphaerichthys osphromenoides).
Aki már akvarizál egy ideje és érdeklődik a labirintkopoltyús halak iránt biztosan találkozott velük különböző internetes és nyomtatott szakirodalmakban. Jellemzőjük, hogy világ szerte csak néhány valóban sikeres tenyésztő volt képes tenyészteni/szaporodásra bírni ezt a fajt, emiatt legtöbbször csak WF példányokhoz lehet hozzájutni. Élőhelye Malajziában és Szumátrán található, így a halak több ezer km-t utaznak, míg megérkeznek Európába. Nem meglepetés ezek után, hogy az amúgy is legyengült halak rosszul viselik az utazással járó stresszt és a megváltozott vízparamétereket. Természetesen több olyan trópusi díszhalunk van, amik gond nélkül veszik ezeket az akadályokat, de a csokoládé gurámi nem tartozik közéjük. Különösen érzékeny mindenféle parazitális, gombás fertőzésekre. Fő problémát viszont általában az okozza, hogy stressz szintje nagyon magas. Rosszul viseli a környezet változásokat, és emiatt az állatok jobban ki vannak téve a betegségeknek. A problémát még az is súlyosbítja, hogy nehezen fogadják el a száraz eleségeket és főként csak élő eleséggel táplálhatóak.
Csaba 4 db állatot kapott, amiket egy kb. 35 literes akvárumba tett.
Vízparaméterek:
pH: 5,3
KH: 2
GH: 8
T: 27 fok
Hetente 2x 15% vizet cserél így csökkentve a bomlástermék szintjét az akvárium vizének.







Horváth Balázs Gergő
Fotókat készítette Túróczi Csaba (TCsaba)

Fakultatív szaporodású Betták

Ez a téma már nagyon régóta foglalkoztatja a Betta tartókat, főként a vad Betták szerelmeseit, köztük engem is.
Hogy tisztán láthassunk az alap defeníciókat kell értelmezni.
Fakultatív: szabadon választható, nem kötelező
Obligát: kötelező, elmaradhatatlan

Betta brownorum

Az obligát szaporodású Betták közismertek és többnyire minden ember ilyeneket tart. Léteznek habfészeképítők és szájköltő Betták. Ez eddig rendben is van. Megszokott, hogy egy Betta splendens fészket épít és a hím a nőstényből kipréselt ikrákat oda köpi, majd gondosan őrzi is. Sokan azt gondolják, hogy minden Betta / Harcoshal habfészket épít, pedig ez nagy tévedés. A jelenleg biztosan beazonosított közel 70 Betta fajból csak 17-18 habfészkes Betta van, a többi mind szájköltő és hogy miért van ez?

Betta brownorum

Egy kis fejtöréssel könnyen meg lehet magyarázni, nem kell hozzá biológusi végzettség. A kezdetekben, amikor kialakult az evolúció során a labirintkopolytú, mint az élőhelyi feltételekhez való alkalmazkodás hatékonyabb módszere magával vont egy újfajta szaporodási módszert is.
Ami kiváltotta a labirintszerv létrejöttét, vagyis az oldott oxigénben szegény víztömeg, az a probléma hívott életre egy másikat, mégpedig, hogy az ikráknak és bennük az embriónak folyamatosan megfelelő oxigéntartalmú környezetet biztosítson.

Jellegzetes kékes-zöldes folt a brownorum oldalán

Amikor egy labiritkopoltyús hal felúszik levegőt venni és onnan visszatér a mélyebb vízrétegekbe, levegőbuborékokat enged ki szájából, ami az álló vízben megreked. Innen már „csak egy lépés” hogy felismerje hogyan tudja az ikráinak biztosítani a fejlődésükhöz szükséges oxigént. Kialakult a habfészek építés és halaink nagyon hatékonyan használják mind természetes élőhelyükön, mind pedig akváriumainkban. Viszont most érkeztünk el arra a pontra, amikor a következő evolúciós ugrás jött.


A habfészek egy immobil építmény, amit könnyű megbontani, szétzilálni. A hímnek folyamatosan őriznie is kell, hogy a már kikelt 1 napos lárvák a védelmet jelentő fészekben maradjanak és más ragadozó ne támadhassa meg azokat. Sok problémát jelent!
Miközben a hím rendezgeti, gondozza a fészekben az ikrákat/ivadékokat önkéntelenül is a szájába veszi őket, de ha éppen egy olyan biotópon él, ahol az oldott oxigén mennyisége nem tragikus és nem kényszerül rá a fészek építésére, akkor egészen egyszerűen a szájában is tarthatja, így tökéletesítve a szaporodás 2. szakaszát, az ikrák védelmezését, kiköltését.


Szájában az ikrák nagyobb biztonságban vannak, mert pl. egy ragadozó támadásával a kifejlett hím hatékonyabban tudja felvenni a harcot, vagy gyorsabban tud elmenekülni, így megmentve saját maga és ami a legfontosabb, az új generáció életét is. Másfelől a kopoltyú mozgatásával folymatosan oxigénben gazdag friss vizet tud pumpálni az ikrákhoz, vagy a már kikelt ivadékokhoz. Régóta rebesgetik azt az információt, hogy napjainkban is megfigyelhető ez az evolúciós ugrás és vannak olyan rugalmas fajok, amellyek képesek váltogatni a kölönböző szaporodási stratégiákat a helyzettől függően és mindezt akváriumban is.
Őket angolul switch hitters Bettákként is emlegetik és 3 fajt sorolnak ide: Betta brownorum, Betta coccina és a Betta rutilans.
Amikor utána jártam annak, hogy kinél lehet ilyen fakultatív Betta egy embert találtam csak meg, de őt is igen nehezen. Neki van elm. egyedül Európában szájköltő Betta brownoruma, ami nagyon nagy szó, nem csak amiatt, mert maga a faj fészeképítő, hanem mert a brownorum egy igazán gyönyörű Betta faj. Sajnos nem tudtam tőle kifejlett példányokat szerezni, ezért az információ áramlás akadozása miatt meg is szakadt a kapcsolat.
Viszont nemrégiben egy kedves osztrák ismerősömnél is történt valami nagyon érdekes. Egy vadon fogott Betta brownorum párt vett meg közel 2 éve és tavaly novemberben arra lett figyelmes, hogy a brownorum hímnek van valami a szájában. Le is fotózta és megengedte, hogy megosszam mindenkivel ezeket a képeket.

Szájköltő brownorum "Matang" hím

Jelenleg is a következőt teszi a hím. Épít egy habfészket és abba az ikrákat belehelyezi, majd 3-4 nap elteltével a kikelt lárvákat a szájába veszi és ott őrzi tovább, amíg azok meg nem erősödnek és fel nem használják a szikzacskó tartalmát. Habár ezt még nem nevezhetnénk kifejezetten szájköltésnek, de már jó úton halad.

Szájköltő brownorum "Matang" hím 2.

Ne feledjük, ezt a felfedezést nem egy kutató csoport vagy egy laboratóriumi vizsgálat során tudtuk meg, hanem egy egyszerű és gondos akvarista révén, aki fontosnak tartja, hogy olyan fajokkal is foglalkozzon amiknek nincsenek 4-5 cm-es farokúszói, nem pompázik 10 féle színben és kereskedelmi értéke sem nagy. Rengeteg dolog vár még ehhez hasonlóan magyarázatra és okfejtésem csak karistolja a felszínt, de ha nem törekszünk minél többet megtudni állatainkról, akkor a hobbi, amit űzünk felszínessé válik A fajmentő programok azért veszik bele az „átlag akvaristákat” is a kutatási témájukba, mert a lelkesedésük, elkötelezettségük révén olyan megfigyeléseket tudnak tenni, mint amire egy rosszul fizetett állatkerti gondozó nem képes.

Horváth Balázs Gergő

Fotók: Thomas Pelzer, Wien